Hogyan működik a hőszivattyú

A rendszerben egy hűtőközeg kering. A kültéri egységben elpárolog, és közben felveszi a levegő hőjét, akkor is, ha odakint fagy. A kompresszor összenyomja, ettől felmelegszik, majd a hőt átadja a fűtővíznek.

A négy lépés

• Párolgás: a hűtőközeg hőt vesz fel a külső levegőből
• Sűrítés: a kompresszor összenyomja, a hőmérséklete megemelkedik
• Kondenzáció: a hő átadódik a fűtővíznek vagy a melegvíznek
• Expanzió: a nyomás lecsökken, és a kör kezdődik elölről

Levegő-víz vagy víz-víz

A levegő-víz rendszert egy udvari egység és egy beltéri hidraulikus modul alkotja. Nem kell hozzá kút vagy talajkollektor, ezért a legtöbb kecskeméti háznál ez a reális választás.

A víz-víz rendszer hatásfoka jobb, de kút, engedély és megfelelő vízadó réteg kell hozzá. Ez nem minden telken adott, és a kutak vízjogi engedélye külön ügyintézés.

COP és SCOP

A COP egy adott pillanatban mutatja a hatásfokot, a SCOP pedig egész szezonra. Ha a SCOP 4, akkor a felvett egy kilowatt áramból négy kilowatt hő lesz. A hőleadó rendszer sokat számít: padlófűtésnél a hatásfok jobb, mint radiátornál, mert alacsonyabb előremenő hőmérséklet is elég.

Mibe kerül

Egy nyolc kilowattos, levegő-víz rendszer teljes kivitelezése géppel és villamos bekötéssel jellemzően 2,8 és 3,9 millió forint között alakul. Melegvíz-tárolóval ez 350 és 600 ezer forinttal nő. A pontos árat a hőigény-számítás után adom meg.

Mit nézünk meg a felmérésen

• Az épület hőigénye: alapterület, szigetelés, nyílászárók
• A hőleadó: padlófűtés, radiátor vagy vegyes rendszer
• A kültéri egység helye, a zaj és a kondenzvíz elvezetése
• Az elosztó, a mérőhely és a rendelkezésre álló teljesítmény